Magyar pásztor- és vadászkutyafajták
A magyar kutyafajták szerves részei a hazai tájnak és életnek, a magyar tenyésztők évszázados munkájának büszkeségre méltán okot adó eredményei.
A jelenleg is működő tenyésztő szervezetek fő célja, hogy a magyar fajták tenyésztése minél ellenőrzöttebb és biztonságosabb körülmények között történjen. Ezzel ki tudják szűrni az örökletes betegségeket, hogy az állomány egészséges, fajtatiszta állatokból álljon, és e különleges fajták minél tovább fennmaradjanak az utókor hasznára és örömére.
Ismerkedjünk meg a magyar pásztor- és vadászkutyafajtákkal!
Komondor
A komondor a világon az egyik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. A legtöbb pásztorkutyával ellentétben a komondorok feladata soha nem a terelés volt, hanem a nyáj megvédése a ragadozóktól és a tolvajoktól, hiszen őseink legfontosabb vagyontárgya az élő állat volt. Fehér színe nagy hasznára vált, gazdái ennek segítségével különböztették meg a támadóktól az éjszakai őrködés során.
Kuvasz
A magyar kutyafajták közül a kuvasz az egyik legrégebbi nyájőrző kutya, sokak szerint talán még ősibb, mint a komondor. A hivatásszerű pásztorkodás megszűntével a tanyák és vidéki kúriák nyájőrzőkutyájává vált.
A kuvasz a komondorhoz hasonlóan nem terelő-, hanem őrző-védő pásztorkutya, sőt, régen vadászkutyaként medve-, bölény-, és őstulokvadászatnál is alkalmazták. Napjainkban főként gazdaságok és házak őrzésére használják, sőt, a polgárőrök is kuvaszokkal dolgoznak, de tiszteletet parancsoló kinézete és nemes szépsége miatt egyre többen tartják házikedvencként is.
A kuvasz népszerűsítésére a Hungarikum Bizottság támogatásával könyv is készült a közelmúltban.
Puli
A puli világszerte a legismertebb terelőkutya a magyar fajták közül. Mintegy 100 éve szervezetten tenyésztik. A mai puli ősei a pásztoremberek leghűségesebb segítői voltak, egy-egy kölyök puliért akár egy marhát is kérhettek fizetségként. A nehéz körülmények megedzették, így a puli napjainkban is egy kitartó, ellenálló és igénytelen kutyafajta.
Pumi
A pumi napainkra már a pulihoz hasonló hírnévre tett szert, világszerte ismert és elismert terelőkutyánk, nemzeti örökségünk része. Kiváló kísérő- és sportkutya.
Mudi
A mudi az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta. A pásztorok körében német puli néven volt ismert, napjainkban azonban már csak ritkán látható nyájak, mellett. A mudi egyéb kitenyésztett fajták egyedeihez mérve első ránézésre egyszerű keveréknek tűnhet. Szőre jóval rövidebb, mint a többi pásztorkutyáé, könnyen tanuló, rendkívül intelligens állat.
Drótszőrű magyar vizsla
A drótszőrű magyar vizsla nagyon ritka, védett magyar vadászkutya-fajta. A magyar vizsla erősebb szőrzetű egyedei és a drótszőrű német vizsla keresztezéséből alakult ki. Viszonylag új fajta, hiszen csak 1966-ban lett hivatalosan elismert a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) által.
Erdélyi kopó
Az erdélyi kopó jelenleg a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő, Magyarországról származó kutyafajta. Őseink már vándorlások során is előszeretettel használtak segítőnek kopókat vadászataikon. A honfoglalást követően ezek a kopók keveredtek a Kárpát-medencében élő népek kutyáival, köztük például a kelta kopóval. Az Árpád-ház idején alakult ki a mára kihalt pannon kopó, amely mind az erdélyi kopó, mind pedig a rövidszőrű magyar vizsla elődjének tekinthető.
Magyar vizsla
A rövid szőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseinknek is segítségére volt, követte őket egészen Kárpát-medencéig.
Magyar agár
A magyar agár talán a legkevésbé ismert magyar kutyafajta, már nem egyszer került a kihalás szélére. A mai magyar agár nem azonos a történelmi magyar agárral. Ahogy az agarak általában, a magyar agarak is hihetetlenül gyorsan futnak, ezért méltán viselik a „a nyílsebes főnemes” elnevezést.
A magyar agárnak – ismertebb angol rokonához képest – a jóval erősebb csontozata, karakteresebb feje, illetve nagyobbak a fülei. Erős, gyors, kitartó, és az angol agártól eltérően megállja a helyét mostoha talajviszonyok között is.
Fotó:
kovesbercibetyarkennel.weebly.com
