Dobostorta

A dobostorta a magyar cukrászsütemények közül elsőként, 2019-ben került be a hungarikumok közé, ezzel sok cukrászmester álma teljesült, akik évek óta szorgalmazták a sütemény felvételét.

Egy édes baleset

A Dobos torta, mint különleges, „forradalmi” sütemény receptje még a Monarchia idején, a Boldog Békeidőkben született meg, méghozzá egy konyhai balesetnek köszönhetően.

Szinte mindenkivel előfordul, aki viszonylag sok időt tölt a konyhában, hogy összekeveri a cukrot a sóval; ez történt Dobos C. József, a szakács- és cukrászmester inasával is. Az ételekhez használt vajat ugyanis rendszeresen sóval tartósították, de a figyelmetlen fiú cukorral keverte el véletlenül. A cukrászmester, értesülve az esetről, nem hajította ki se az inast, se a végeredményt: enyhén megdorgálta az előbbit, majd megkóstolta az utóbbit, és mivel ízlett neki, így született meg a vajkrém. Ez a vajkrém kerül ma is a dobostorta vékony piskótalapjai közé.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A habos süteményekhez képest, amelyek a korszakot alapvetően meghatározták, a dobostorta eltarthatóbbnak bizonyult. Hosszabb ideig megőrizte állagát, és tovább volt fogyasztható, mint más, korabeli, főzött habbal, tejszínhabbal készült torták. A másik praktikus újítást és egyben kellemes meglepetést a sütemény első felfedezői számára az okozta, hogy a kész piskótamasszához olvasztott vajat kevertek, amitől az krémszerűbb, a kisült tortalapok pedig omlósabbak lettek. 

A királynő ítélete

Az édesszájúként ismert Sissi elismerése ami megalapozta a dobostorta sikerét. A sütemény sok-sok finomítás, kísérletezés után 1885-ben, a Városligetben megrendezett, első Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatkozott be a cukrászmester pavilonjában. A standon Dobos, mint csemegekereskedő tűnt fel termékeivel: a lúdmáj, a szarvasgomba, spárga mellett ott volt a dobostorta is, melyből ezen a rendezvényen Erzsébet királyné és I. Ferenc József is evett.

Egyszerű eleganciája a királynénak és a fővárosi ínyenceknek egyaránt kedvére szolgált, így a torta rövid idő alatt vált népszerűvé a főváros cukrászdáiban. A híre gyorsan elérte a Monarchia határait is, ezért nemzetközi körútra „indult”, rendszerint szekereken, sózott jég között jutott el sértetlenül Európa különböző országaiba .

Csak semmi titok

Egyre többen áhítoztak a dobostorta sikerére, sokan próbálták lemásolni az édességet. A receptet azonban Dobos féltve őrizte, hétpecsétes titok volt. De Dobos C. József büszke és érzékeny ember volt, végül csak nem tudta elfogadni, hogy dobostorta alatt sok, eltérő minőségű sütemény kerül a fővárosi és az európai cukrászdák kirakataiba. Ezért 1906-ban, amikor visszavonult, átadta az önmagáról elnevezett torta receptjét a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek, azzal a feltétellel, hogy bármelyik ipartestületi tag azt szabadon felhasználhatja.

Dobos C. József: A Dobostorta receptje

Egy tortához szükséges piskóta összeállítása:

6 tojássárgáját jól kikeverünk 3 lat (5 dkg) porcukorral, 6 db tojásfehérjét felverünk habnak, jó keményre, 3 lat (5 dkg) porcukorral, utána összekeverjük a kikevert sárgáját 6 lat (10 dkg) liszttel és 2 lat (3 és fél dkg) olvasztott vajjal.

 Egy tortához szükséges krém összeállítása:

4 db egész tojás, 12 lat porcukor (20 dkg), 14 lat (23 és fél dkg) teavaj, 2 lat szilárd kakaó massza (3 és fél dkg), 1 lat vaníliás cukor (1,7 dkg), 2 lat kakaóvaj (3 és fél dkg), 1 tábla csokoládé (20 dkg). A fenti 4 tojást, 12 lat porcukrot gázon felverünk, és ha meleg, addig keverjük a gázról levéve, amíg ki nem hűl. 14 lat vajat jól kikeverünk, 1 lat vaníliás cukrot teszünk bele, 2 lat olvasztott kakaóval és 2 lat olvasztott kakaóvajjal összekeverjük, a 12 lat felmelegített puha állapotában levő táblacsokoládét is. Ezután a hideg tojásos masszával összeöntjük és jó átkeverés után 5 lapot összetöltünk, a hatodikat áthúzzuk dobos cukorral és 20 részre vágjuk.

A hungarikummá lett édességet pedig csak és kizárólag akkor lehet dobostortának nevezni, ha elkészítésekor az utolsó pontig hűen ragaszkodunk a recepthez, ebben semmilyen eltérést, vagy újítást nem tűr meg a finomság.

Fotók: https://gerbeaud.hu