Gyönyörű hungarikumunk: a halasi csipke

A halasi csipke egy olyan hungarikum, aminek készítését kizárólag a beavatott havasi csipkevarrók ismerik – a titok generációról-generációra száll.

Hogyan lett ilyen népszerű a halasi csipke?

Az 1880-as évektől az európai iparművészetben egyre inkább megmutatkozott a népi, népies stílusban készült termékek iránti növekvő igény. A gépiesített technikák használatával, a tömegáru elterjedésével párhuzamosan nőtt a kereslet a kézműves munkák iránt, melyeknek ára ezzel együtt felértékelődött. Ennek a folyamatnak a hatására Magyarországon is több helyen fejlesztettek ki manufakturális jellegű műhelyeket, ezek közt pedig hamar kiemelkedett a halasi csipke is.

A magyar csipkekészítés már a 18. században is ismert és elismert volt, de a halasi csipkével vált nemzetközileg megbecsült, a velencei és a brüsszeli csipkeművészettel egyenértékűvé. Ma már olyan értékes, hogy többször is szerepet kapott diplomáciai ajándékként: II. János Pál Pápa, az angol királynő és a jordániai királyné is kapott ilyet Magyarországtól.

A halasi csipke értéke

Egy ilyen egyedi, finom termék létrehozásához nagy tehetség, tapasztalat és rengeteg idő szükséges, nem véletlen, hogy mára a halasi csipke piaci értéke az aranyéval vetekszik.

Története a 20. század elejére nyúlik vissza: 1902-ben egy kiskunhalasi rajztanár, Dékáni Árpád „teremtette meg” a halasi csipke alapjait. A környékbeli hagyományok, formavilág alapján létrejött terveinek nyomán, Markovits Mária kézimunka tanítónő együttműködésével készültek el az első, nevesített magyar varrott csipkék, a halasi csipkék.

A halasi csipke technikája és motívumvilága

Nem volt zökkenőmentes az az időszak, amikor Dékáni Árpád és Markovits Mária a gyakorlatban kivitelezte az egyedi terveket, hiszen a rajztanár ötleteit nem lehetett megvalósítani az évszázadok óta alkalmazott technikával.

Teljesen új eljárást kellett kidolgozni. Az új technika alapja abból áll, hogy tussal megvont minta fölé átlátszó hártyapapír kerül, és ezt a két réteget a kézimunka rámára feszített vászonra rögzítik. A minta egyben munkaalap is. Több szál összesodrásával készül el a kontúrfonál, melyből folyamatos vonalvezetéssel jön létre a rajz felett a minta. Közben azáltal, hogy a kontúrfonalat a hármas alaphoz fércelik, a hármas alapot össze is fogják, valamint rögzítik az egyetlen vonallal kialakított csipkevázat. A rámáról így el lehet távolítani a munkát, mellyel henger alakú, homokkal töltött párnára helyezve lehet tovább dolgozni. Az ornamentikák kitöltésére egyszerű, de sűrű és pontos vászonkötésű beszövést alkalmaznak, ezt követően pálcikákat alkotó öltésekkel rögzítik őket egymáshoz, valamint a kontúrfonalhoz. Ezt a technikát kivarrásos technikának nevezzük.

Dékáni terveiben az alapmotívumok a magyar mondák, népmesék állat- és növényvilágát, figuráit idézik. A növények közt gyakori a margaréta-, tulipán-, rózsa- vagy krizantémmotívum, az állatok közt kedvelt a lepke, páva, a hattyú és a szarvas alakja.

Napjainkban a mandalaszerű, kör alakú csipkék a legnépszerűbbek, amelyek vagy üveg mögött, dísztárgyként, vagy ruhára helyezve díszítésként keltenek feltűnést. A halasi technikától az emberábrázolás sem áll messze, egyes jellegzetes figurák a történelmi időket, míg mások a magyar mese- és mondavilág hiedelemalakjait idézik meg: így szerepel a halasi csipke motívumai közt a furulyázó juhász, a búsuló kuruc vagy a viráglány.

A halasi csipke karrierje

• 1902 karácsonyán, az Iparművészeti Társulatnak az Iparművészeti Múzeumban rendezett kiállításán nagy feltünést és elismerést keltett a halasi csipke.
• Az 1903-ban megrendezett Iparművészeti Kiállításon aranyérmet nyert,
• az 1904-es Világkiállításon St. Louisban legyőzte a brüsszeli csipkét.
• 1935-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparügyi Kamara felvette áruvédjegylajstromába a terméket. Ekkor lett védjegye a csipkének Halas városának címeréből a három egymásra fektetett hal, mely azóta is minden egyes csipkén szerepel.
• Ugyanebben az évben épült fel a ma is műhelyként működő halasi Csipke Ház, mely otthont és bemutatóteret adott a mestereknek és munkáiknak.
• 1936-ra a halasi csipke világmárka lett, és számos nemzetközi elismerést nyert különböző versenyeken és kiállításokon.
• Az 1949-ben rendezett őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron díszoklevelet,
• az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon nagydíjat kapott.
• 1992-ben létrehozták a Halasi Csipke Alapítványt, melynek segítségével felújították a Csipke Házat. Az épületet 1998-ban adták át. Itt az ezredfordulón 2 világkiállítást is szerveztek, melyek nagy népszerűségnek örvendtek.

Anyaga (a legfinomabb lencérna), légies megjelenése, gazdag öltéstechnikája, hiteles tervei miatt vált hungarikummá és világhírűvé a halasi csipke. A világ összes nemes csipkéje közül ez az egyetlen, amit nem ért utol a gépiesítés, amit a mai napig 100%-ban kézzel készítenek – ez teszi az arannyal egyenértékűvé, a világ elsőszámú csipkéjévé a halasi csipkét.

Fotók: http://www.hungarikum.hu