Sas-hegy – Menedék a betonrengetegben

Sasok szálltak föl erről a hegyről Buda várának visszafoglalásakor, avagy rosszul fordították a ’Nemesek hegyét’ németről magyarra? Neve inkább természetére utal, ugyanis a Sas-hegy sasbércekkel tagolt dolomitcsúcsa 266 méterig emelkedett ki a mai BAH csomópont fölé, ahonnan sasszemként tekinthetünk rá az egész fővárosra.

A táj történetét tekintve a hegyet próbálták ugyan meghódítani, ameddig lehetett be is építették. A háborút követően a hegyen még mindig nem honolt igazi béke, ugyanis közparkot terveztek ide. A Budai-hegységtől ily módon izolált és sanyargatott élőhely mára elnyerte méltó kitüntetését, ugyanis 1958-tól természetvédelmi területté avanzsálódott, azóta természetesen sok változáson ment keresztül a hely. És hogy milyen is most? Az érdeklődőket szeretettel várják az ott dolgozók, hogy megmutathassák máig is megőrzött, különleges arculatát a hegynek.

Kis ízelítőképp, aki ellátogat a Sas-hegyre, a látogatóközpontban egy interaktív kiállítás keretében ismerkedhet meg a Sas-hegy élővilágával, illetve egy kisfilm is megtekinthető a Sas-hegy történetéről, amely egyfajta ráhangolódást ad a terepi programhoz. A közel 50 perces terepi programon – a tanösvényen, szakvezetéssel – testközelből megcsodálhatja a látogató a kiállításon és a filmben látottakat. A hegy különlegességét az is adja, hogy K-Ny-i irányban hosszan elnyúlik. Ennek köszönhetően van egy markáns déli-, a „Mediterráneum”, illetve egy markáns északi oldala, a „Jégkorszak”.

De miért is nevezzük így?

A hegy két oldalán számos különleges maradványnövénnyel találkozhat az ember, mint például a déli oldalon, a melegkedvelő és matuzsálemnek számító csikófarkkal, vagy a fokozottan védett magyar gurgolyával. Az északi oldalon pedig a jégkorszakból itt maradt, egyedülálló budai nyúlfarkfű állománnyal. És miért olyan különlegesek ezek a növények?

A túra során különleges dolomitos sziklaalakzatokkal is találkozhat a kiránduló, mint például a Beethoven-, illetve a Medve-szikla.

A Sas-hegy állatvilága is rendkívül változatos, bár nagytestű állatokat itt nem lehet látni, de különleges hüllőfajokkal lehet találkozni, például a haragos siklóval vagy a Sas-hegy címerállatával a pannongyíkkal, amit nagy tudósunk Kitaibel Pál itt fedezett fel. A pannon gyík egy igazán különleges kis élőlény, de vajon miért is? Aki tudni szeretné a kérdésre a választ, kiránduljon el a Sas-hegyre!

Az állatvilágot tekintve egyébként a pókászok Mekkája e vidék az itt előforduló 286 pókfaj révén. Az erdős részeken rókacsalád, nyestek, sünök, baglyok, énekes és néhány ragadozó madár faj is él. És vajon, ha már ragadozó madár, élnek sasok a Sas-hegyen? Az erre a kis „kincses szigetre” látogatók, akár még testközelben is találkozhatnak egy meglepetés ragadozóval, aki a környezeti nevelésben segít az ott dolgozónak.

Ilyen és ehhez hasonló hangulat honol a Sas-hegyen. A kis írásunkban feltett kérdésekre pedig választ kaphatnak egy tanösvény túra keretében, de minden egyéb fölmerülő kérdésre is szívesen válaszol bármely ott dolgozó szakvezető kolléga. Mindenkit szeretettel vár a Sas-hegy, menedékként a betonrengetegben, mely ott magasodik Buda közepén…