Mohácsi busójárás, a maszkos télűző szokás modellje
Hogyan szabaduljunk meg a téltől és várjuk a tavaszt? A mohácsi busójárás, a maszkos télűző szokás modellje épp erre a gondolatra épül!
Farsangvasárnaptól húshagyó keddig
A farsang nem igazán magyar jellegzetesség, szinte minden keresztény országban megülik valamilyen módon Vízkereszt után és a nagyböjt kezdete előtt. A busójárás ennek egy változata, amely olyan egyedi elemeket tartalmaz, melyeken keresztül a szokás maga hungarikummá vált.
A télűzés gyakorlata más népek hiedelemvilágában is összekapcsolódik olyan rituális elemekkel, melyek egyben oltalmazó, termékenységet varázsló funkciót is betöltenek. Régen a busójárás célja is ez volt: házról házra járva elvégezték a rítust, amiért cserébe adományt kaptak.
Úgy is mondhatnák, hogy a három napos farsangfarkán tartott a mulatság, amelynek alapvetően férfiak voltak az aktív tagjai, de ez a hagyomány kiegészült azzal is, hogy Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöttek maskarát.
Busók és a törökök
A legenda úgy tartja, hogy a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült magyarok csellel vették vissza a várost: ijesztő álarcokkal, általuk gyártott zajkeltő eszközökkel felszerelkezve éjszaka átkeltek a Dunán, és olyan riadalmat keltettek, hogy a törökök megfutottak. Ugyan Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a legenda ma is eleven.
Kicsit alaposabban utánajárva a történelmi tényeknek, valószínűbb, hogy a betelepített balkáni eredetű sokácoktól ered a hagyomány, melyről végül „megmagyarosodott”: a népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.
A mohácsi busójárás jellegzetes viselete
A busó öltözete a hagyomány alapja, amely az évszázadok folyamán nem változott: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, valamint a bocskor. A bundát övvel vagy marhakötéllel fogták össze, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben kereplő vagy buzogány volt, arcukon fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Jankelék és maskarák
A busókat a jankelék kísérik, akik régen hamuval, liszttel, ma ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákokkal tartják távol a tömeget. A menet részét nők is képezhetik, ők a maskarák egy fajtája. A lefátyolozott arcú nők és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiak együtt vonulnak a menettel.
A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. Szürkületkor a busók visszatérnek a főtérre, és a néppel egybevegyülve a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak.
Fotók: https://www.facebook.com/busojarasmohacs
