A magyar huszár
Kackiás bajusz, fürge paripa, félelmet nem ismerő vitéz és címeres csákót viselő mesebeli hős: ez a kép él bennünk a magyar huszárról.
Nézzünk a mítosz mögé és ismerjük meg e vakmerő férfiak történetét, kik évszázadokon keresztül bátor harcosként váltak magyar nemzeti jelképpé!
A magyar huszár kifejezés alatt voltaképp a könnyű fegyverzetű lovas katona értendő – de nem ám szokványos harcos, hanem hosszú éveket átívelőlen “Európa legjobb vitéze” hírében álló merész katona.
Mióta huszár a huszár?
Mátyás király egy 1481-ben írt latin nyelvű levelében említi először a királyi seregen belüli könnyű lovasságot a “husserones” (huszárok) kifejezéssel. A szó eredetét tekintve nincsen teljes egyetértés a nyelvészek körében, de Magyarországon van rá egy népszerű szómagyarázat. A feltételezések szerint a húsz (20) szóból származik, mivel akkoriban a király új rendelete szerint 20-20 jobbágytelek után alattvalói kötelesek egy lovas katonát kiállítani.
Huszárok, a magyar történelem kimagasló harcosai
Már a 15. századi a török betörések idejétől a királyi haderő jelentős részét képezték a huszárok, és egészen a 20.századig ők alkották a magyar könnyűlovasságot. Mátyás legendás alakulatának, a Fekete seregnek a szétoszlását követően a huszárcsapatok együtt maradtak, és részben a királyi csapatokhoz, illetve a végvárakhoz osztották be őket. A végváraknál teljesített pótolhatatlan védelmük nélkül megingott volna a határvédelem.
A 16. században, a Hasburg-családból származó királyok uralkodása alatt a huszárok Európa különböző részein csatáztak, viszont a huszárcsapatok már nem jobbágy-katonákból, hanem zsoldos harcosokból álltak. A küzdelmek során alkalmazott sikeres harcmodoruknak köszönhetően “magyar fegyvernemként” váltak ismerté Európában, a 17., 18. századra pedig a leghatékonyabb könnyűlovas ezrednek tartották őket.
Az évek folyamán óriási szerepük volt a törökök kiűzésében és a magyar történelem számtalan nagy csatájának nélkülözhetetlen alakjai lettek.
Mária Terézia királynő idején már kiképezték őket a terepviszonyokhoz alkalmazkodó gyalogos harcra is, illetve már pisztolyokkal, karabélyokkal képviselhették uralkodójuk zászlaját.
A 19. századi küzdelmek, többek közt az 1848-as szabadságharc folyamán rendkívüli bátorsággal, önfeláldozással teljesítették kötelességüket. Igazi hazafiként harcoltak az 1. világháború ütközeteiben, majd a 2. világháborúban a modern fegyverek, tankok ellen vetették be őket.
Az utolsó huszárezred a 2. világháború végéig állt fenn, aminek tagja volt az utolsó nyíregyházi magyar huszár; Tomasovszki Mihály.
A legendás huszár harcmodor
A magyar nép mindig is lovas nemzet hírében állt, a huszár igazi harci ereje is nagyban a ló képességein alapult, alapvetőleg kisméretű, könnyű, mozgékony huszárlovakat alkalmaztak. A huszár és paripája elválaszthatatlan, hűséges társa egymásnak, egy-egy ütközet végkimenetele múlott a közöttük kialakult harmónián.
A vitéz harci módja az ősi magyar lovas hadművészetből származik, aminek főbb jellemzői a félrevezetés, terep ésszerű kihasználása, csapdába csalás, rajtaütés, távolról való megsemmisítés. Cseles technikája dicső bátorsággal párosult, így tudta váratlan támadásokkal sújtani az ellenséget, amikor az a legkevésbé számított rá.
A huszárok öröksége a magyar nemzet számára
A huszár igazi hungarikum: 2017-ben döntöttek a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének értéktárába való felvételéről. Ennek szimbólumaként pedig ünnepélyesen felavatták a monumentális méretekkel rendelkező, 13 méter magas Miskahuszár szobrot Pákozd városában. Vitathatatlanul egyedülálló alkotást hoztak létre, és új magyar turisztikai látványosság született a huszárhagyományok ápolása nevében.
A magyar huszár a világ nagy részén ismert, egyedülálló fegyvernem, amely a hagyományőrzés, hazafias büszkeség és a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi. Fogalma a mai napig is összemosódik a hűséggel, a mindhalálig tartó hazaszeretettel.
Ahogy a múltban, úgy jelenben is a magyar huszár a nemzeti öntudat fontos eleme, erényeink megtestesítője.
További információk, fotók: http://huszarmuzeum.hu
