Magyar hagyományok a halottak hetében: Mindenszentek, és a halottak napja

Mindenszentek

III. Gergely pápa a 8. században indította útjára Mindenszentek ünnepét melyet november első napján ünneplünk. A pápa kiállt azért, hogy a vértanúk mellett a kereszténység elismerése után szentté avatottakról is emlékezzenek meg, így Mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről  nagy számuk miatt külön-külön nem emlékezik meg a kalendárium.

img_20160804_212324-mmm

Mindenszentek – Magyar hagyományok

Mindenszentekhez Magyarországon gazdasági hagyományok is fűződnek. Néhol e napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat.  Máshol ekkor volt a legényvásár, azaz ekkor kötöttek a gazdák egyezséget a szolgálni menő legényekkel. Mindenszentek napján tilos volt a munka, ez is a tisztelet egyfajta kifejezése volt, mivel a szokás szerint aki földet szánt, vet, vagy bármilyen más munkát végez az a halottra támad. Nem szabadott mosni, varrni, takarítani sem.

A néphit szerint a mindenszentek és a halottak napja közti éjszakán az elhunytak miséznek a templomban, s mikor megkondul a harang akkor indulnak el hozzátartozóik házába, így a parasztházakban ezen a napon még egy tányér került az asztalra, melybe kenyeret, sót és vizet tettek. Székelyföldön cipót sütöttek, melyet Isten lepényének vagy a halottak kenyerének hívtak.

berezvai-laszlo-panoramio

Berezvai László – panoramio.com

Magyarországon  e napon gondját viselték a koldusoknak és a szegényebb embereknek, ételt, alamizsnát osztottak nekik, ezzel is segítve a holt lelkek üdvösségének elérését. Többnyire kenyér és mézzel bevont kalács várt a temető kapujában ácsorgókra.

Halottak napja

Az első ezredforduló  óta emlékezik az egyház az összes elhunyt hívőjére,  a családok  pedig a szeretteikre. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik. A katolikusok november 2-án tartják, ez a Mindenszentek napját követő ünnepnap. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.

Berezvai László panoramio.jpg 1

Halottak napja- Magyar hagyományok

Ekkor kezdődnek azok a “tiltások”, amik egészen karácsonyig  előfordulnak a keresztény kultúrkörben.   A halottak napi tiltásokat azért tartották, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát.  Egész héten mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna, megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert akkor a férgek ellepnék a házat. Halottak napján sok helyen nem végeztek semmilyen földmunkát, mert úgy gondolták, beteg  lesz, aki ezt megszegi. A  halottak napi esőből megjósolták, ki fog meghalni az esztendőben, és ezzel riogatták egymást. Különösen varrni  tilos, mert minden öltés egy szúrás a halottnak. Ez a tiltás egyébként egész hétre érvényes.

Kiss László - panoramio.com

Kiss László – panoramio.com

Ekkor  viszont mindenhol rendbehozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével  gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát gyújtanak. Vannak, akik szerint a lángnál megmelegedhetnek a fázó lelkek. Mások szerint azért kell gyertyát gyújtani, hogy az erre a napra kiszabadult lelkek visszataláljanak nyughelyükre.

Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékére régen még máglyát is gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak. Úgy vélték : “Míg a harang szól, a halottak otthon vannak.” Több helyen miközben a temetőben gyertyát égettek és odahaza is égve hagyták a lámpát, hogy a halottak szét tudjanak nézni.

Gyújtsunk mi is gyertyát elhunyt szeretteinkre emlékezve ezen a napon!

(További részletek: netfolk.hu)