Hollókő Ófalu és környezete

Hollókő és környéke a világ első falujaként vált a Világörökség részévé 1987-ben. A település Nógrád megye középső részén, a Cserhát-hegységben található. Az Ófalu 67 védett háza által árasztott miliő segítségével valóban megelevenedik a „népi” történelem.

Ha valaki kíváncsi arra, hogy milyen körülmények között, hogyan éltek a 18. században egy palóc faluban, akkor ide érdemes ellátogatnia: nincs még egy hely Magyarországon, ahol ilyen mértékben fennmaradt volna egy ehhez hasonló típusú örökség.

Egy utca, sok kulturális örökséggel

Hollókő a régió jellegzetes egyutcás falutípusa, melynek alapstruktúráját a központi út két oldalán, arra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken álló házak vonala alkotja. A palóc településeken a nagycsaládok egyetlen telekre építkeztek, és ha jelentősen megnőtt a családhoz tartozók száma, akkor az utcára néző első ház mögött egy újat emeltek.

Ezek a védett házak ugyan közel 300 éves faluképet idéznek fel, de egységes arculatukat, jelenlegi állapotukat nem ekkor nyerték el. A Kossuth utcában található, jellegzetes fehér, tornácos, deszkamellvédes, kontyolt palóc parasztházakat az 1909-es tűzvész után építették újjá.

A falu közel 400 főt számlál, a műemlékvédelem alatt álló házakat alapvetően rendeltetésszerűen használják, ám turisztikai célokat szolgálnak ki vele: az idelátogatók kiállításokat tekinthetnek meg, kézműves termékek készítésére és vásárlására is van lehetőségük, illetve elmerülhetnek a palóc gasztronómia élvezetében. Különösen népszerű a település a húsvéti ünnepek alatt, aminek elengedhetetlen része a hagyományos locsolás – de nem ám kölnivízzel, hanem vödörrel!

Falumúzeumként működik a falu legöregebb háza, itt betekintést nyerhetünk abba, hogy miként élt egy középparaszti nagycsalád még abban az időben, amikor igazán eleven volt a népi kultúra. A 100 évvel ezelőtti időket felelevenítő enteriőrben a hagyományos használati és dísztárgyak, bútorok mellett a gazdálkodás klasszikus kéziszerszámait is meg lehet itt tekinteni.

Az épületek közül kiemelkedik a Hollókő jelképének is számító apró, fazsindelyes, 1889-ben épült római katolikus templom, melynek az a különlegessége, hogy fából ácsolt tornyához egyetlen szöget sem használtak fel.

Hollókő legendája

A falu határában egy, a község nevére utaló szobor található: egy kövön üldögélő holló. A legenda szerint egy Kacsics András nevű férfi elrabolta a szomszédja feleségét, és épülő várába zárta. Az asszony dajkája azonban, aki “boszorkány” volt, az ördöggel kötött szövetsége által megszabadította őt. A megállapodás szerint fiai hollóvá változtak, és az elrabolt asszonyt körülvevő erődítményt kőről-kőre lebontották. A hollófiak egy közeli bazaltsziklán új várat raktak ezekből a kövekből, amelyet ezért neveztek el Hollókőnek.

Amellett, hogy a környékhez számos olyan legenda, anekdota tartozik, amelyben rablott, vagy rejtett kincsek szerepelnek, van 2 kevésbé ismert változat is. Az egyik történet szerint az elnevezés ahhoz az eseményhez köthető, amikor Hunyadi Mátyás is megfordult itt fiával, Corvin Jánossal. A fiú az udvaron játszadozott egy aranygyűrűvel, amikor egy holló elragadta tőle az ékkövet, így lett a királyi gyűrű a holló köve.

Egy másik történetben egy kisfiú kikocsizott a vár közelébe édesapjával, egy környékbeli földesúrral. A gyermek játék közben meglátott egy sereg madarat, s szeretett volna hazavinni egyet közülük játszópajtásnak, ezért így kiáltott fel: „Édesapám, nekem holló kő!”

Hollókő és környezete

Közúton Szécsény irányából, és a 21. számú főútról közelíthető meg, a  települést a 141 hektáros Hollókői Tájvédelmi Körzet veszi körül, gazdag és különleges vad, madár- és növényvilággal, melynek felfedezésére több tanösvényt is kialakítottak. A Vártúra tanösvény, Holló Tanösvény és Kertek-alja tanösvény anyaga nem csupán a környék flórájával és faunájával ismertet meg, hanem Hollókő környékének, mint kultúrtájnak a bemutatására is koncentrál.

Fotó: 

https://www.holloko.hu