Karácsonyi készülődés és boszorkányok Magyarországon: a Luca napi szokások

Hagyományok

December 13 – án Szent Lucára emlékezünk. A Gergely naptár bevezetésével Luca napjára esett az év leghosszabb éjszakája, éppen ezért a hiedelem a gonosz erőkhöz kapcsolta. Kevés olyan jeles nap van Magyarországon, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mint ehhez a naphoz. A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost – ez utóbbi terjedt el a néphagyományban. Lássuk hát miért is ez az adventi, a karácsonyi ünnepre való készülődés időszakának egy legizgalmasabb napja!

Ez az a nap amikor bűbájosok, boszorkányok járnak, akik elől be kellett zárkózni, sőt az állatokat is védeni kellett. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, és elzárták a seprűket, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok.

Lássuk ki a boszorkány?

Ehhez a naphoz kötődik a legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítése. Ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet lehetett rajta elvégezni, de karácsony szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére magukkal vitték és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat.

Lányok és fiúk Luca napján

A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük. A fiúkhoz kapcsolódik talán az egyik legbosszantóbb hagyomány – a Luca napi tréfálkozás. A legények ilyenkor például kicserélték a kapuajtókat, vagy a szekeret az éj leple alatt szétszedték és valamelyik tetőn rakták össze. A csínyt aztán a boszorkányokra fogták.

Még az időjárást, és a termést is jósolhattuk ilyenkor

A Luca-naptár a régi magyar Luca-hagyománykör egyik eleme, mi szerint a következő esztendő januárjában a megfigyelési helyen olyan idő lesz (átlagosan), mint Luca napján (december 13.), februárban olyan, mint Luca másnapján és így tovább egészen karácsonyig, ami a következő decemberi időjárásra utal. Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak.

A következő év termését próbálták megjósolni a Luca-búza keltetéssel. Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Később a kikelt búzával az adventi oltárt díszítették.

Halloween- vagy Luca – tök?

Magyarországon, főként a Dunántúlon volt szokás a világító Luca-tök készítés. Luca napján szemeket, orrot és vigyorgó szájat faragtak a kivájt sütőtökökbe, majd a házak ablakai elé tették, és azzal ijesztgették egymást. Az ijesztő hatás kedvéért sötétedéskor égő gyertyát tettek a Luca-tök belsejébe.