Muzsikáló Budapest

Nem is annyira régen, alig néhány évtizede csak a Nagykörúton több mint 40 cigány zenekar játszott esténként. A cigány muzsikusok Kárpát-medence-szerte megbecsült tagjai voltak a helyi közösségeknek, tudásuk generációról generációra szállt tovább. Mára ez a hagyomány és a szakma is eltűnőben van, az éttermek többségében csak szólóban vagy párban hallható cigány zenész. A muzsikuscsaládok gyerekei inkább komolyzenét tanulnak vagy a könnyűzenében keresik az érvényesülést.

Roma Hungaricum zenekar, Kép: balatontipp.hu

A hagyományos éttermi cigány zene támogatása, népszerűsítése érdekében – a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza Muzsikáló Budapest pályázatának segítségével – a nyári turistaszezonban, május 20. és augusztus 20. között 4–7 fős cigány zenekarok zenélnek 12 neves budapesti étteremben, a hét hat napján. A frekventált helyszíneken nemcsak a turisták és a nosztalgiára vágyók, hanem a fiatalabbak is átélhetik ezt a különleges, magával ragadó hangulatot. Bízunk benne, hogy ezzel az egyedülálló kezdeményezéssel sikerül a közösségteremtő muzsikálás hagyományát életben tartani.

Pál István Szalonna a Muzsikáló Budapestről a Magyar Katolikus Rádióban:

„Újra divattá kell tenni azt, hogy az emberek énekeljenek, mert a cigányzenének ott a halála, hogyha az emberek nem tudnak énekelni rá – mert akkor koncertszámok halmazát hallgatod meg, amire azt mondhatod, hogy gyönyörű és szereted, de akkor elmehetnél egy klasszikus terembe is akár. […] feladatunk, hogy tíz év múlva ne a cigányzene emlékéről beszéljünk, hanem arról, hogy újra virágzik, hiszen megvan a helye a magyar kultúrában.”

„Amikor a cigányzene a fénykorát élte […], nemcsak azt tanították meg, hogy hogyan kell a cigányzenészeknek muzsikálni, hanem megtanították azt is, hogy hogyan kell megjelenni, hogyan kell szolgálni azt a közösséget, legyen az egy kis falu, vagy legyen az egy királyi család, hiszen ezek a cigány muzsikusok egészen a születéstől a temetésig végig kísérték az emberek életét szerte a Kárpát-medencében. […] Leghíresebb cigány prímásaink – Magyari Imre, Banyák Kálmán – egészen grófi, királyi családoknak is muzsikáltak.”

„A régi nagy bandákban – gyönyörű időszaka az első világháború környéke -, mikor ez a zene a legszebben virágzott, akkor úgy nézett ki egy teljes banda, hogy nagybőgő, cselló, brácsa, kontra, cimbalom, fúvós, terchegedű, egy karhegedű és egy prímás.”

„[…] Az emberek szórakoztatása a cigányzenészek profilja volt.”

Éttermek és az ott muzsikáló zenekarok listája:

További információ:

www.hagyomanyokhaza.hu