Az egri bikavér

A Bükk hegység lábánál fekszik Eger városa, az egyik legszebb és leglátogatottabb magyar város. A vonzerejét nem csak a történelme és a művészeti értékei jelentik, hanem az olyan világhírű borai is, mint az Egri Bikavér, vagy az Egri Leányka. Az előbbi, leginkább csak Bikavérként ismert bor egy erős, száraz vörösbor, ami a sötét rubinvörös színét annak köszönheti, hogy a szőlőszemek héját együtt erjesztik a musttal.

egri bor

Az egri bikavér is a Hungarikumok közé tartozik: “Magyarország újkori bortörténelmének első védett eredetű bora. Ez a házasított vörösbor terroir bor, mely magában hordozza mind az itteni termőhelyek talajainak ízét, mind a máshol fel nem lelhető mezoklímát.

Az érték a Hungarikum törvény 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról III. sz. mellékletének Hungarikum Bizottsághoz történő felterjesztésével és elbírálása által került a Hungarikumok Gyűjteményébe.”

Többféle szőlőfajtából készül. Főleg Kékfrankosból (Lembergerból), amit a Kadarka váltott fel, amit eredetileg is használtak. A zamatát a nevelésnek köszönheti, amit tapasztalt gondozással és tudással visznek véghez. A Cabernet és Kékoportó és néha a Merlot is kiveszik a részüket a Bikavér egyedülálló ízvilágából. A bornak viselnie kell az államilag védett szalagot a palack nyakán, anélkül nem lehet árusítani. Ez a másolatok elleni védekezés miatt lett bevezetve, ez garantálja, hogy az adott üveg Bikavér ténylegesen Egerből származik.

A környék más kitűnő borokat is kínál, a Bikavéren túl is. Ezek közül az Egri Medoc Noirt és az Egri Tramini Egri Leánykát kell különösen kiemelni, ezek kiemelkedő fehérborok, amik figyelmet érdemelnek. A magyar szőlőfajta, a Leányka, ami kimondottan ezen a környéken terem, korai érésű fajta. A szemeinek magas a cukortartalma, a bort, amit ezekből készítenek, kellemes édes íz jellemzi, enyhe mézre emlékeztető illattal. Az egri pincék legalább olyan híresek, mint a borok maguk.

egri bor

A vár alatt és a város külső határainál kiterjedt folyosórendszer van, amiket korábban raktározásra (főleg boréra) vagy menedékhelynek használták a háborús időkben. Borospincék az egész környéken találhatók. A leghíresebb, amit ezek körül érdemes felkeresni, az a Szépasszonyvölgy, ahol borospincék tucatjai érik egymást, biztosítva a környék borellátását. Eredetileg a pincék egyszerűen a sziklákba voltak vájva, a borászatok csak később lettek ezek elé építve.

Az a szóbeszéd járja, hogy az egri borászok nagyon szeretik, ha az egész szabadidejüket a borospincékben tölthetik. Korábban, körülbelül 30 évvel ezelőtt nagyon jó indokuk volt rá: akkoriban a feleségeiknek udvariatlanság volt átlépni a pince küszöbét, ezért meg is volt tiltva nekik. Ezzel egy kis békéhez jutottak a pince gazdái, akiknek a feleségei csak az ajtóban állhattak és győzködték őket, hogy menjenek haza.

egri bor

Nagyon sok borospince látogató kihasználja a lehetőséget, hogy egy kiterjedt borkóstoló túrán vegyen részt. A borászok lopóval szedik ki a hordókból a bort és töltik pohárba, majd várnak, hogy kérnek-e még abból a borból, vagy továbbmenjek a következő hordóhoz. A lopótökök, a kimagozott gyümölcsök, a mai üveg lopók elődei régen erre a célra voltak használatosak. A tököket a szőlőtőkék közé ültették. Manapság a szépen díszített lopótökök már csak a borospincék falának díszítésére szolgálnak, mivel az üveg lopók már nagyon régen leváltották őket higiéniai okokból.

egri bor

A 18. század végén a borászok hivatalosan is megkapták a jogot, hogy bort szolgáljanak fel. Ekkoriban lett a boreladás hagyománya hivatalosan is elismerve. Egy engedély 50 krajcárba, körülbelül 50 centbe került. Ha ezt kifizették, a vásárlónak annyi bort lehetett inni, amennyit csak le tudott nyelni. Ez a szokás végül kihalt.

Viszont ezen a vidéken, ahol a bortermelés több, mint ezer évre tekint vissza, egy szokás megmaradt: a tulajdonos mindig a saját poharába tölti először ki a bort, de ahelyett, hogy meginná azt, a földre önti. Azok, akik nem ismerik ezt a szokást, azt hihetik, hogy a vendéglátó egyszerűen kiöblíti a poharát, de ha rákérdeznek, elmondja, hogy a halottaknak is meg kell kapniuk a részüket.

Bikavér

1552-ben Eger várát megostromolta a török hadsereg. A vár védői mennyiségüket tekintve erőteljesen alulmaradtak a török csapatokkal szemben, majd az ostrom ötödik hetére az erejük is elfogyott. A törökök elkezdték elözönleni a várat. A várbeli csapatok kapitánya, Dobó István megnyittatta a pincéket, majd a nők vörösbort adtak a harc mellett elkötelezett férfiaknak. Az ostromló török csapatok észrevették, hogy a magyar csapatokat átjárta a boros folyadék ereje, feltöltve azokat a harc szellemével.

egri bor

Azt gondolták, hogy a magyarok biztosan a bika vérét itták, ami természetfeletti erőt adott nekik, majd a támadó csapatok késedelem nélkül visszavonultak. 40 évig tartott, mire újabb támadást mertek intézni a vár ellen. Hogy bátrabbak legyenek, a nők is részesültek a borból. A történeti leírások szerint ők is bátran és merészen vettek részt a csatában. Forró vizet és szurkot öntöttek a támadókra, kövekkel dobálták őket, meghatározó szerepet játszva ezzel a hírneves csatában.