Hal, bor, zene Pákozdon
Különleges és nemes kulturális küldetést vállaltak fel 2015-től a hagyományteremtő céllal létrehozott Szőlős Pákozd Gasztro-találkozó szervezői! A település múltjára épülő halászati és szőlészeti hagyományaihoz kapcsolódóan a helyi borkultúrát kiterjesztve június 24-én a határon túli történelmi borvidékeink tradícióinak ápolására, megismertetésére is szerveztek seregszemlét.
A szomszédos országokból olyan jól képzett magyar borászok kóstoltatják boraikat, akik – a modern módszerek mellett – még ismerik és gyakorolják a klasszikus magyar termesztési és termelési eljárásokat, használják a jellegzetes magyar fajtákat. Június 23-án, pénteken szakmai napon vitatják meg a nevezett régiókban folyó borászkodás helyzetét, piaci lehetőségeit. Szombaton viszont már a közönség is kortyolhat a legjobb évjárataikból.
Erdélyben, a Kraszna és a Berettyó között, Nagyvárad közelében díjnyertes borokat ad az Érmeléki borvidék, de a bánáti részen és a Küküllő mente területén, a vörös aszújáról ismerté vált Ménes-Magyarád – mai nevén Arad-hegyaljai – borvidéken is eleven az ágazat. Az ősi borvidékről, Szerémségből terjedt el annak idején kedvelt vörösünk, a kadarka. A vidéken – kiváló természeti adottságai miatt – manapság is híres termelők dolgoznak. A Délvidék és Erdély szomszédságában terül el a Versec-fehértemplomi borvidék. A Kárpátalján található Szerednye-visznai és Munkács-nagyszöllősi borvidéken sajnos hanyatlóban van a termelés.
A Szőlős Pákozd Gasztro-találkozón az érmelléki borvidéket Heit Lóránd, Piheni Annamária, valamint Mados Attila, a felvidékit a Zsigmond Pincészet szakemberei képviselik. Cuk Lajos a Muravidéken készített italait sorakoztatja fel, Maurer Oszkár pedig szerémségi borait kínálja.
A Szőlős Pákozd Gasztro-találkozója elnevezésű rendezvény több szálon is kapcsolódik a Velencei-tavi kistérség fejlesztésének filozófiájához, amely az ide irányuló turizmust más gazdasági területek fejlődését is előmozdító, stratégiai ágazatnak tartja, és a vendégforgalom növelésének lehetőségét abban látja, ”… hogy sajátos környezet tudatosságra épülő magterület jöjjön létre, és ez által a terület speciális ökoturisztikai térséggé lépjen elő.”
A rendezvény ugyanis a település természeti adottságaira és a – részben – belőlük szervesen következő társadalmi hagyományaira épít. A szőlőtermelés, a halászat és a nádaratás évszázadokon keresztül az itteni lakosság legfontosabb megélhetési forrásai voltak. Éppen ezért szerveződik a júniusi pákozdi találkozó a bor és a hal köré.
A rendezvényen a helyiek mellett a határon túli történelmi borvidékek lankáin termett szőlőből készült borokat ízlelhetik meg a látogatók. Az esemény másik kiemelt programja a halfőző verseny lesz, amire családok, baráti társaságok nevezhetnek.
A gasztronómiai élvezetek mellett a program kulturális missziót is teljesít, amennyiben felmutatja a testvér településekhez és saját környezethez egyaránt kötődő kulturális értékeket is. Lesz szó a halászati tradíciókról, bemutatót tartanak a helyi hagyományőrző csoportok, a játszóházban a kicsik népi gyermekjátékokat tanulhatnak, a kirakodó vásáron előkerülnek a népművészeti termékek, a helyi ízeket őrző kézműves ételek.
A kézműves fogalom itt azonban már nem csupán a hagyomány, a természetesség, a valódiság, a minőség iránti posztmodern nosztalgia PR húrjait igyekszik megpendíteni, hanem a Magyar élelmiszer könyvben két éve megjelent szigorú szabályozás alapján előállított ételeket, italokat jelöl. Az irányelv szerint: „Kézműves/kézmíves élelmiszernek nevezhető az az egyedi jelleggel bíró termék, amelynek előállítása során a különös gondosság, a „mívesség”, a kézzel végzett és a szaktudás által irányított munkafolyamat dominál.”
A kézműves ételek tehát nem tartalmaznak pótanyagokat, imitátumokat, mesterséges színezékeket, aromákat, édesítőszereket sem ízfokozókat.
Az ipari tömegtermeléssel szemben a kézműves élelmiszerek esetében pontosan meg van határozva a feldolgozható alapanyagok köre, mennyisége és minősége is.
A pákozdi rendezvény látogatói tehát már biztosak lehetnek abban, hogy a tányérjukra kerülő falatok, a melléjük kortyolt italok, a desszertként fogyasztott lekvárok konzisztenciájukban, összetételükben és érzékszervi hatásaikban vagy tökéletesen egybevágnak a valódi élelmiszerekről alkotott elképzeléseikkel (ha még van), vagy éppen a kóstolásuk tapasztalatai alakítanak ki új igényeket – ízvilágok, vágyak számára nyitva kapukat.
A húsok pl. a hagyományos receptúrák alapján, a megadott érlelési idők szerint, valódi füstöléssel és kézi feldolgozással készülnek. A fűszerpaprika csak természetesen szárított és kézzel szedett, a lekvár 60 százalékban valódi gyümölcs alapanyagú, a sajt bio tejből van, a pálinka meg csak kisüsti lehet. A rendelet szerint az előrecsomagolt kézműves feliratú áruk címkéin a gyártó a nevével és címével hitelesíti a terméket.
Természetesen a rendezvényt lezáró hatalmas koncert is a minőség jegyében kerül megrendezésre, hiszen a közönségnek Gönczi Gábor és a Smile Rock Circus húzza a talp alá valót.
A Szőlős Pákozd Gasztro-találkozója tehát minden mozzanatában hozzájárul egy nagyobb közösségi szándékhoz, amely a régió egészének fejlesztését tűzte ki céljául.
Idézetek:
Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2013: Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térség középtávú stratégiai cselekvési program
A 1117/2005. (XII. 14.) Kormányhatározatból.
